Challenge B.I.G - Forum

1.000 cycling climbs/ascensions cyclistes
 
HomeHome  FAQFAQ  SearchSearch  RegisterRegister  MemberlistMemberlist  UsergroupsUsergroups  Log inLog in  

Share | 
 

 2011. évi túrabeszámolók

View previous topic View next topic Go down 
Go to page : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next
AuthorMessage
gyorgyigabor

avatar

Posts : 1117
Join date : 2007-09-26
Age : 41
Location : Budakalász, Hungary

PostSubject: Re: 2011. évi túrabeszámolók   Tue Jul 05, 2011 12:03 am

Egyébként a gyakori esős emelkedőidhez:
bár piszkosul nem szeretem, de két hete nekem is volt ám részen "fincsi" kis sz@r időben, de haladnom kellett. A Lautaret hágóra esőben tekertem fel, a vége 10-13 fok közt volt, utsó 4 km-n ellenszél az eső mellé, fent köd. Cudar idő, de ha jól öltözik az ember és nem hagyja magát "megfázatni", akkor mehet a dolog.
Most már úgy vagyok vele, elszántságból is adódóan: van megfelelő öltözet, nem állíthat meg a rossz idő, vagy sötétség; célomat teljesítem!
A Lombardán is kb. 3 órát mentem esőben, a Petit St Barnardon is több, mint kettőt.:-( Előbbin legalább odafelé még élvezhettem a szépségét.
A túrán, száraz időben vhol fent és naplemente után 4-5 fokot mértem, persze ennyire hidegnek azért nem éreztem.
Back to top Go down
View user profile http://www.gyorgyigabor.hu
gabor kreicsi

avatar

Posts : 849
Join date : 2007-08-28
Location : Salgótarján-Göd (Hungary)

PostSubject: Re: 2011. évi túrabeszámolók   Tue Jul 05, 2011 10:53 am

Szeretni én sem szeretem, de ha bosszankodom rajta, azzal csak rosszabb lesz. Itthon meg tudom választani az indulásom időpontját az időjárás alapján, tőlünk 800-1000 km-re nem, így elfogadom azt, amit kapok. Végül is a mostani túrán is csak a Rettanbachtalban esett, a többi nagyon szép volt.
Feri jól mondja: Ausztriában gyakorlatilag megszűnt a nyár és a tartós jó idő.

A Galyatető 25x-nél például nagyon jó a statisztikám. 24-nél tartok és három esetben volt eddig eső, ebből csak egy olyan volt, amiben el is áztam. Kánikulában pedig egyáltalán nem kellett még mennem. Sőt, - ha a munkabájárásokat nem számolom - idén eddig összeses öt megázásom volt: Matajur, Rettenbachtal, Galyatető háromszor. Azért ez is nagyon jó adat!

Egyébként, most szombaton - július 2-án - Galyatetőn +8 fok volt - 964 méteren!

Back to top Go down
View user profile http://galcsik-it.hu/kreicsi/
cobranco

avatar

Posts : 120
Join date : 2010-12-09
Age : 51
Location : Miskolc /Hungary/

PostSubject: Re: 2011. évi túrabeszámolók   Wed Jul 06, 2011 1:14 am

Én viszont már lehet,hogy az utóbbi időben finnyásabb lettem,de addig nem indulok el az Alpokba,amig össze nem áll legalább 5 nap száraz és meleg idő.Úgy vagyok vele,ha már rászánom az energiát,pénzt,időt,akkor ne vegye el a kedvem a köd,5 fok,jeges szél,eső,néha hó...föleg nyáron.Nálam nem csak a teljesitmény a cél,fontos hogy jól érezzem magam,ehhez optimális körülmények számomra a legfontosabbak,a rossz idő nagyon le tud hangolni és olyankor csak mérgelődöm.

...szóval,jobb hijján,ülök itthon,várom a jó idöt/ezúttal az Olasz-Alpokra/...és mivel már július van,lassan kezdek aggódni...
Back to top Go down
View user profile http://cobranco.atw.hu/
gabor kreicsi

avatar

Posts : 849
Join date : 2007-08-28
Location : Salgótarján-Göd (Hungary)

PostSubject: Re: 2011. évi túrabeszámolók   Wed Jul 06, 2011 1:24 pm

cobranco wrote:
Én viszont már lehet,hogy az utóbbi időben finnyásabb lettem,de addig nem indulok el az Alpokba,amig össze nem áll legalább 5 nap száraz és meleg idő.Úgy vagyok vele,ha már rászánom az energiát,pénzt,időt,akkor ne vegye el a kedvem a köd,5 fok,jeges szél,eső,néha hó...föleg nyáron.Nálam nem csak a teljesitmény a cél,fontos hogy jól érezzem magam,ehhez optimális körülmények számomra a legfontosabbak,a rossz idő nagyon le tud hangolni és olyankor csak mérgelődöm.

...szóval,jobb hijján,ülök itthon,várom a jó idöt/ezúttal az Olasz-Alpokra/...és mivel már július van,lassan kezdek aggódni...

A múlt évben Balázs is ezt a taktikát követte és augusztus utolsó hetére be is jött neki öt nap stabilitás. Apropó, egy napon voltatok a Stelvion, lehet hogy mellőztétek is egymást abban a bizonyos tömegben.

Nekem mindenképpen előre kell terveznem, csak az itthoni egy naposokkal tudok várni, de mint írtam én ezzel nem leszek lehangolt.

Tehát ha megteheted, akkor várd ki a kedvező alkalmat.
sunny
Back to top Go down
View user profile http://galcsik-it.hu/kreicsi/
cobranco

avatar

Posts : 120
Join date : 2010-12-09
Age : 51
Location : Miskolc /Hungary/

PostSubject: Re: 2011. évi túrabeszámolók   Fri Jul 08, 2011 12:13 am

Nekem a kivárásos technika az utóbbi 5 évben annyira bejött,hogy egyszer sem áztunk meg az Alpokban/2 túra,1-1 hét évente/ még tavaly sem,ami köztudomású az utóbbi 100 év legcsapadékosabb éve volt,sőt tavaly 3-szor találtam meg azt 8 napos lyukat amikor anticiklon volt az Alpok felett.

Az erdélyi ismerőseinkkel közölnöm kell,mikor megyek túrázni,mert akkor mennek ki a Hargitára kaszálni,merhogy akkor tutira nem lesz eső. Smile
Az idei évre viszont korántsem vagyok ilyen optimista.

Az augusztus vége mindig rizikós,az emlitett tavalyi Stelvio túrán is volt egy olyan megérzésem,hogy az utolsó éjszakát már ne vállaljuk be/elsősorban a hideg miatt aggódtam az Engadinn völgyben/,végül meghajtottuk,elértük a kocsit este 10-kor,másnap leesett a hó Landeck felett.

Most is nézegetem az előrejelzéseket,Samedanban szinte minden éjszaka fagy és július van.

Azon az ominózus tavalyi augusztusi hétvégén a Stelvión olyan tömeg volt,/ érezték már ,hogy közeledik a szezon vége/,hogy lehet a saját anyámat sem ismertem volna fel.
Back to top Go down
View user profile http://cobranco.atw.hu/
ferix

avatar

Posts : 70
Join date : 2008-05-08
Location : Saalfelden

PostSubject: Re: 2011. évi túrabeszámolók   Sun Jul 10, 2011 6:04 pm

Ma Danielt elkísértem 360. BIG-jére, a Loferer Alm-ra, és gratuláltam a BIG 8-as szint eléréséhez.
Back to top Go down
View user profile http://kotengerinaplo.blogspot.com/
gabor kreicsi

avatar

Posts : 849
Join date : 2007-08-28
Location : Salgótarján-Göd (Hungary)

PostSubject: Re: 2011. évi túrabeszámolók   Mon Jul 11, 2011 2:25 pm

bounce
Gondoltam én is Rátok.
Gratulálok!
Back to top Go down
View user profile http://galcsik-it.hu/kreicsi/
gyorgyigabor

avatar

Posts : 1117
Join date : 2007-09-26
Age : 41
Location : Budakalász, Hungary

PostSubject: Re: 2011. évi túrabeszámolók   Sun Jul 31, 2011 10:44 pm

Gabor, sajnos meg jobban tudom mar ertekelni esos emelkedoid, mert alaposan volt benen reszem. Tiszteletem ertuk!
Asszem 7 2000-es emelk-n is kaptam esot, nem egyre esoben tekertem fel, nem egyszer volt esoben v anelkul 4-6 fok fent, es sokszor kellett a lejtore telisapka, esonadrag, esokabat a meleg hatasa miatt.

par mondat amit tobb ismerosnek irtam:


Sziasztok !

Mar csak par nap es hazaerek :-)

Nem irom napi bontasban, mert ket es fel hete indultam....

de par szosszenet...

Az elso ket nap csodas volt a Mt Blanc kornyeken, aztan Svajcban...... huvos, napos-felhos-esos. Sokszor kellett lejtokra tyeli sapka, plusz zokni. MIvel elszant voltam, nem engedtem a programbol, nem egyszer esoben, hidegben tekertem 2000m fole. Egyik emlkezetes vegen mar remegtem is, 4 fok v olt fent, de szerencsere egy elhagyott hazban at tudtam oltozni, stb....

Asszem 7-szer tekertem esoben emelkedon. Volt, hogy mar 1500m-n is 7 fokot mutatott a homero. Szoval idegileg meg faradftabb lettem, mint a tura elott, hisz hiaba huztam be a tervezett 2000-eseket, ha nem szep az ido..... - mint tudjatok, szeretem elvezni a taj szepseget :-)

Persze voltak szepoek is, de legtobb nap volt eso. Tobb nap szinte a napot sem lattam, de a programbol alig engedtem. Az emberben van remeny, hogy D Svajcvban, + comoi tonal majd jobb lesz, hat ott sem lett nyar, csak 21-22 fok. Probatetel lett a tura....

vegul ugy tunik talan az utso 5 nap olyan, mint lennie kellett volna elotte 2 heten at. 2 napja mar nem csak az emelk-k miatt izzadok, hanem a meleg miatt is, elotte utoljara ilyen a 2. napon volt.

Szokatlan 2-3 napja, hogy mas a hangulatom, jo a kedvem, elvezem a szep idot, meleget , nem vagyok morcos. Persze jo erzes, hogy a ropssz ido elenere lekuzdottem a 2000-eseket, nem egyet pocsek idoben.

Mar csak egy 2000-es aszfaltos van hatra es akkor a vilaghalon enyem lesz a legbovebb alpesi aszfaltos 2000m feletti utak bringas listaja.

Ugy legyen !
Kar is konkretat eml<teni, majd fotokkal, ha hazajottem.
Mivel majdnem vegig terv szerint haladtam, az utso napok nem tul huzosak, igy ma is picit lazitottam, tudtam elvezni jobban a turat, nem rohantam.
Holnap korai indulassal behuzom az utso 2 emelkedot itt, majd este vonattal megyek Au-ba, ahol lesz meg egy nap turazas.

Latom, mire hazajovok, otthon is megjon a nyar :-)
Back to top Go down
View user profile http://www.gyorgyigabor.hu
Willy

avatar

Posts : 65
Join date : 2011-05-30
Age : 35
Location : Budapest

PostSubject: Re: 2011. évi túrabeszámolók   Thu Aug 04, 2011 3:21 pm

gyorgyigabor wrote:
Gabor, sajnos meg jobban tudom mar ertekelni esos emelkedoid, mert alaposan volt benen reszem. Tiszteletem ertuk!
Asszem 7 2000-es emelk-n is kaptam esot, nem egyre esoben tekertem fel, nem egyszer volt esoben v anelkul 4-6 fok fent, es sokszor kellett a lejtore telisapka, esonadrag, esokabat a meleg hatasa miatt.

par mondat amit tobb ismerosnek irtam:


Sziasztok !

Mar csak par nap es hazaerek :-)

Nem irom napi bontasban, mert ket es fel hete indultam....

de par szosszenet...

Az elso ket nap csodas volt a Mt Blanc kornyeken, aztan Svajcban...... huvos, napos-felhos-esos. Sokszor kellett lejtokra tyeli sapka, plusz zokni. MIvel elszant voltam, nem engedtem a programbol, nem egyszer esoben, hidegben tekertem 2000m fole. Egyik emlkezetes vegen mar remegtem is, 4 fok v olt fent, de szerencsere egy elhagyott hazban at tudtam oltozni, stb....

Asszem 7-szer tekertem esoben emelkedon. Volt, hogy mar 1500m-n is 7 fokot mutatott a homero. Szoval idegileg meg faradftabb lettem, mint a tura elott, hisz hiaba huztam be a tervezett 2000-eseket, ha nem szep az ido..... - mint tudjatok, szeretem elvezni a taj szepseget :-)

Persze voltak szepoek is, de legtobb nap volt eso. Tobb nap szinte a napot sem lattam, de a programbol alig engedtem. Az emberben van remeny, hogy D Svajcvban, + comoi tonal majd jobb lesz, hat ott sem lett nyar, csak 21-22 fok. Probatetel lett a tura....

vegul ugy tunik talan az utso 5 nap olyan, mint lennie kellett volna elotte 2 heten at. 2 napja mar nem csak az emelk-k miatt izzadok, hanem a meleg miatt is, elotte utoljara ilyen a 2. napon volt.

Szokatlan 2-3 napja, hogy mas a hangulatom, jo a kedvem, elvezem a szep idot, meleget , nem vagyok morcos. Persze jo erzes, hogy a ropssz ido elenere lekuzdottem a 2000-eseket, nem egyet pocsek idoben.

Mar csak egy 2000-es aszfaltos van hatra es akkor a vilaghalon enyem lesz a legbovebb alpesi aszfaltos 2000m feletti utak bringas listaja.

Ugy legyen !
Kar is konkretat eml<teni, majd fotokkal, ha hazajottem.
Mivel majdnem vegig terv szerint haladtam, az utso napok nem tul huzosak, igy ma is picit lazitottam, tudtam elvezni jobban a turat, nem rohantam.
Holnap korai indulassal behuzom az utso 2 emelkedot itt, majd este vonattal megyek Au-ba, ahol lesz meg egy nap turazas.

Latom, mire hazajovok, otthon is megjon a nyar :-)

Gratulálok az összes 2000 felettihez. Smile Ezután mi lesz a cél?

Közben én is hazajöttem, sajnos a túra nem egészen úgy sikerült ahogy elterveztem de ezen már nem bosszankodok, így is gyönyörű helyeken jártam. Hamarosan írok egy kis élménybeszámolót arról a pár helyről ahol voltam. Smile
Back to top Go down
View user profile http://www.challenge-big.eu/hun/user/3592
gyorgyigabor

avatar

Posts : 1117
Join date : 2007-09-26
Age : 41
Location : Budakalász, Hungary

PostSubject: Re: 2011. évi túrabeszámolók   Thu Aug 04, 2011 4:14 pm

Ha jól emléxem, Jerry Nilson a facebook-on is írt kiakadó bejegyzést az időjárás miatt. Azért idén is elég nagyot ment:
http://big-forum.forumsmotion.com/t539-results-from-my-summer-tour-of-the-alps-2011

Én is átvészeltem, áttekertem kb 12 nap rossz, hűs-esős időt az Alpokban. Még a comói tónál is csak 21-22 fok volt.
A következőekre sem túl rózsás az előrejelzés és bizony éjjelente fel kellett öltözni, a friss hó, ami az elején esett hosszan megmaradt a hegyeken.
Az 1. és az utsó nap volt, amikor nem kellett esőcuccot vinni, amúgy minden nap.

Az olasz Alpokra most:
jövő hét keddtől jobbat mond, csak hát nem túl meleg, nem az a 28 fok:
http://www.weatheronline.co.uk/weather/maps/city?PLZ=_____&PLZN=_____&LANG=en&CEL=C&SI=mph&CONT=euro&LAND=IY&REGION=0005&WMO=15831&LEVEL=52&R=0&NOREGION=1
vagy:
Bormio: http://www.weatheronline.co.uk/weather/maps/city?PLZ=_____&PLZN=_____&LANG=en&CEL=C&SI=mph&CONT=euro&LAND=IY&REGION=0005&WMO=15823&LEVEL=52&R=0&NOREGION=1

Merre az olasz Alpokban ?

cobranco wrote:
Nekem a kivárásos technika az utóbbi 5 évben annyira bejött,hogy egyszer sem áztunk meg az Alpokban/2 túra,1-1 hét évente/ még tavaly sem,ami köztudomású az utóbbi 100 év legcsapadékosabb éve volt,sőt tavaly 3-szor találtam meg azt 8 napos lyukat amikor anticiklon volt az Alpok felett.

Az erdélyi ismerőseinkkel közölnöm kell,mikor megyek túrázni,mert akkor mennek ki a Hargitára kaszálni,merhogy akkor tutira nem lesz eső. Smile
Az idei évre viszont korántsem vagyok ilyen optimista.

Az augusztus vége mindig rizikós,az emlitett tavalyi Stelvio túrán is volt egy olyan megérzésem,hogy az utolsó éjszakát már ne vállaljuk be/elsősorban a hideg miatt aggódtam az Engadinn völgyben/,végül meghajtottuk,elértük a kocsit este 10-kor,másnap leesett a hó Landeck felett.

Most is nézegetem az előrejelzéseket,Samedanban szinte minden éjszaka fagy és július van.

Azon az ominózus tavalyi augusztusi hétvégén a Stelvión olyan tömeg volt,/ érezték már ,hogy közeledik a szezon vége/,hogy lehet a saját anyámat sem ismertem volna fel.
Back to top Go down
View user profile http://www.gyorgyigabor.hu
gyorgyigabor

avatar

Posts : 1117
Join date : 2007-09-26
Age : 41
Location : Budakalász, Hungary

PostSubject: Re: 2011. évi túrabeszámolók   Thu Aug 04, 2011 4:31 pm

Köszi,
egyébként bő 2300km és több, mint 48000m szintemelkedés (új rekordom) lett. Ebből 9600m körüli a málhás, benne a 2469m-es GR Szt Bernard és a NY-ról nehéz, meredek NUfenen (2478 m).
Nincs további nagy cél. Vége.
A BIG hogy miért nem érdekel, az két emelkedőn bukott ki, amikor a BIG-es versengés miatt tekertem 6-7 fokban esőben a Crans MONtanára, szemben azokkal akik sokkal könnyebben, vagy közelebbről odajutnak, ill, amikor többedszer tekertem 1-2 BIG mellett nehezebb úton magasabbra, de mégsem BIG, noha fizikálisan nagyobb teljesítmény és talán szebb is. Ilyen volt
a 6 km-en 10%-os Weritzalp (2099 m) , majd utána a lankás úton sötétben elért BIG, a Fafleralp (17xx m) - /sötétben tekerés, csak hogy behúzzam azt is/, ill a Pian Geirritt (több km 10-12%-osn 2000m fölé), ahol végül dacból sem mentem ismét sötétben a Lago Luzzonére (Még egy órát), ami csak 17.. m magas.
Ugyanis többször épp a BIG-ek voltak az enyémekhez képest a "small"-ok.

Miért versenyezzek nem azonos versenykörülmények között ? - hiszen több helyen versenyként van sugallva. Így nincs értelme, meg persze kevéssé motiválnak kisebb, esetleg nem is szép emelkedők. + egyéb tényezők, mint a szabadidő, magánélet.......stb.

Fizikálisan előrébb vagyok, mint a listában elfoglalt helyem, eredményesebb vagyok, mint a 104. helyem, ennyi. Ezért csináltam meg az összes 2000-est is.
Persze ez egy ilyen "liga", kiírás", amit az ember elfogadhat, de akkor szerintem nem illik össze a versenyként emlegetéssel, illetve ha igen, akkor én meg mondhatom, hogy lehet, h többen akik előttem állnak, nem tudják azokat a teljesítményeket megcsinálni, mint amit páran. Nem ragozom tovább. Egy biztos, napokon belül (a netre feltéve) nem alpesi országból származó emberé lesz a legbővebb alpesi aszfaltos 2000-es emelkedő lista. :-) Jó az alpesi születésű kerekeseknek is újat mondani! :-)

De azért van még egy dolog (nem BIG), ahol már csak a ledokumentálását akarom elintézni, hogy helyére kerüljenek a dolgok, hogy ki mekkora "hegyibringás."

Ami ezután még picit meg tud mozgatni, az 1-2 helyre visszatérés. Most már nincs "kötelező", felkeresendő hely (2000-es), azaz csak a táj, az emelk szeretete vonzhat valahová. Eszerint
Svájc nem vonz (rossz idő magas kockázata), Ausztria is kevéssé; a marad az olasz és francia Alpok - utóbbi az örök kedvenc.
1-1 hetes kiruccanásokat el tudok képzelni, de hosszabban nem nagyon gondolkodom. Egyelőre örülök, hogy meglett.... lassan lesz statisztika is, hogy mely országokban hányat jelent, mennyit málhával, mennyit hányszor, mely oldalról, stb).
Összesen egyébként azt hiszem 216-217-szer tekertem eddig 2000m fölé.

Eszembe jutott olyan emlék is, amikor tavaly a BIG találkozón szóba jött, h gyűjtöm a 2000-eseket, mire egy olasz srác mondta a másikra (Enricóra), hogy ő bezzeg tán 250-szer tekert már 2000 fölött. De hogy 20 évvel több év alatt tetet ezt meg, az fel sem merült. Én is a közelében járok már (ez sem érdekel már, hogy 216-nál mennyivel lesz még több), de életkorarányosan lazán lenyomtam. 20 évvel több éve ellenére tán 8-cal több BIG-gel rendelkezik, noha közelebb lakik a hegyekhez...
No comment. Ne emlegessenek ilyet előttem, hogy bezzeg ő mekkora bringás, miközben közel sem tartott ilyen szinten 20 éve.
De már megint a versengés, amit ezen esetben is más hozott képbe (Hogy bezzeg a másik)....


Erdélybe is el kéne menni....

Willy, Te végül mely BIG-eken jártál ?
És mik tetszettek legjobban ?

üdv: GyG

alfawill wrote:


Gratulálok az összes 2000 felettihez. Smile Ezután mi lesz a cél?

Közben én is hazajöttem, sajnos a túra nem egészen úgy sikerült ahogy elterveztem de ezen már nem bosszankodok, így is gyönyörű helyeken jártam. Hamarosan írok egy kis élménybeszámolót arról a pár helyről ahol voltam. Smile
Back to top Go down
View user profile http://www.gyorgyigabor.hu
Willy

avatar

Posts : 65
Join date : 2011-05-30
Age : 35
Location : Budapest

PostSubject: Re: 2011. évi túrabeszámolók   Thu Aug 04, 2011 6:25 pm

gyorgyigabor wrote:
Köszi,
egyébként bő 2300km és több, mint 48000m szintemelkedés (új rekordom) lett. Ebből 9600m körüli a málhás, benne a 2469m-es GR Szt Bernard és a NY-ról nehéz, meredek NUfenen (2478 m).
Nincs további nagy cél. Vége.
A BIG hogy miért nem érdekel, az két emelkedőn bukott ki, amikor a BIG-es versengés miatt tekertem 6-7 fokban esőben a Crans MONtanára, szemben azokkal akik sokkal könnyebben, vagy közelebbről odajutnak, ill, amikor többedszer tekertem 1-2 BIG mellett nehezebb úton magasabbra, de mégsem BIG, noha fizikálisan nagyobb teljesítmény és talán szebb is. Ilyen volt
a 6 km-en 10%-os Weritzalp (2099 m) , majd utána a lankás úton sötétben elért BIG, a Fafleralp (17xx m) - /sötétben tekerés, csak hogy behúzzam azt is/, ill a Pian Geirritt (több km 10-12%-osn 2000m fölé), ahol végül dacból sem mentem ismét sötétben a Lago Luzzonére (Még egy órát), ami csak 17.. m magas.
Ugyanis többször épp a BIG-ek voltak az enyémekhez képest a "small"-ok.

Miért versenyezzek nem azonos versenykörülmények között ? - hiszen több helyen versenyként van sugallva. Így nincs értelme, meg persze kevéssé motiválnak kisebb, esetleg nem is szép emelkedők. + egyéb tényezők, mint a szabadidő, magánélet.......stb.

Fizikálisan előrébb vagyok, mint a listában elfoglalt helyem, eredményesebb vagyok, mint a 104. helyem, ennyi. Ezért csináltam meg az összes 2000-est is.
Persze ez egy ilyen "liga", kiírás", amit az ember elfogadhat, de akkor szerintem nem illik össze a versenyként emlegetéssel, illetve ha igen, akkor én meg mondhatom, hogy lehet, h többen akik előttem állnak, nem tudják azokat a teljesítményeket megcsinálni, mint amit páran. Nem ragozom tovább. Egy biztos, napokon belül (a netre feltéve) nem alpesi országból származó emberé lesz a legbővebb alpesi aszfaltos 2000-es emelkedő lista. :-) Jó az alpesi születésű kerekeseknek is újat mondani! :-)

De azért van még egy dolog (nem BIG), ahol már csak a ledokumentálását akarom elintézni, hogy helyére kerüljenek a dolgok, hogy ki mekkora "hegyibringás."

Ami ezután még picit meg tud mozgatni, az 1-2 helyre visszatérés. Most már nincs "kötelező", felkeresendő hely (2000-es), azaz csak a táj, az emelk szeretete vonzhat valahová. Eszerint
Svájc nem vonz (rossz idő magas kockázata), Ausztria is kevéssé; a marad az olasz és francia Alpok - utóbbi az örök kedvenc.
1-1 hetes kiruccanásokat el tudok képzelni, de hosszabban nem nagyon gondolkodom. Egyelőre örülök, hogy meglett.... lassan lesz statisztika is, hogy mely országokban hányat jelent, mennyit málhával, mennyit hányszor, mely oldalról, stb).
Összesen egyébként azt hiszem 216-217-szer tekertem eddig 2000m fölé.

Eszembe jutott olyan emlék is, amikor tavaly a BIG találkozón szóba jött, h gyűjtöm a 2000-eseket, mire egy olasz srác mondta a másikra (Enricóra), hogy ő bezzeg tán 250-szer tekert már 2000 fölött. De hogy 20 évvel több év alatt tetet ezt meg, az fel sem merült. Én is a közelében járok már (ez sem érdekel már, hogy 216-nál mennyivel lesz még több), de életkorarányosan lazán lenyomtam. 20 évvel több éve ellenére tán 8-cal több BIG-gel rendelkezik, noha közelebb lakik a hegyekhez...
No comment. Ne emlegessenek ilyet előttem, hogy bezzeg ő mekkora bringás, miközben közel sem tartott ilyen szinten 20 éve.
De már megint a versengés, amit ezen esetben is más hozott képbe (Hogy bezzeg a másik)....


Erdélybe is el kéne menni....

Willy, Te végül mely BIG-eken jártál ?
És mik tetszettek legjobban ?

üdv: GyG

alfawill wrote:


Gratulálok az összes 2000 felettihez. Smile Ezután mi lesz a cél?

Közben én is hazajöttem, sajnos a túra nem egészen úgy sikerült ahogy elterveztem de ezen már nem bosszankodok, így is gyönyörű helyeken jártam. Hamarosan írok egy kis élménybeszámolót arról a pár helyről ahol voltam. Smile

Végülis érthető a Te álláspontod is, hogy nem igazán egyenlőek a feltételek. Viszont akkora nagy versengésnek nem is szabad felfogni ezt az egészet. Persze valamennyire benne van az emberben a versenyszellem is és az is hajtja, hogy minél több strigulát be tudjon húzni és ez látszódjon az adatlapján de ez csak másodlagos vagy még több.

Mi, akiknek nincsenek nagy hegyeink leginkább az új élmények, a táj szépsége miatt tekerünk fel ezekre a hágókra. Amikor 2000m magasan vagy és körülnézel, melletted a havas hegycsúcsok, a csend és nyugalom, a friss levegő akkor nem gondolsz arra, hogy na ezzel a biggel pont megelőzöm xy-t. De kicsit el is kanyarodtunk az eredeti témától....

Erdélyben még nagyon régen voltam kirándulni, oda biztos visszamegyek bicajjal is, nagyon szép helyek vannak ott is.

3 hegy volt meg végül az 5 nap alatt. Sella Carnizza a könyebb oldalról, ez bemelegítésnek pont jó volt, utána Passo di Giau Cortina felől, végül a Telegrafo Torri del Benaco felől. Ezután Bormióba mentem, ott tartottam egy pihenőnapot és elindultam a Stelvióra. 10km után kellett visszafordulni, a 39-25 nagyon kevés volt. Már a Giau és a Telegrafo is kicsit szenvedős volt vele, főleg a 10-13%-os részeken. Mivel 3 teljesen különböző hegy volt így nem is tudom egyikre se mondani, hogy melyik tetszett legjobban. Legszívesebben a Stelviót mondanám, de ott ugye ott a keserű szájíz amiért meghiúsult.

De már intézem a kompakt hajtóművet a gépre és akkor irány újra a nagy hegyek. Smile
Back to top Go down
View user profile http://www.challenge-big.eu/hun/user/3592
Willy

avatar

Posts : 65
Join date : 2011-05-30
Age : 35
Location : Budapest

PostSubject: Re: 2011. évi túrabeszámolók   Fri Aug 05, 2011 12:01 am

Na akkor jöjjön egy kis élménybeszámoló a 3 bigről amit megmásztam:

2011. 07.24.

Reggel 4 órakor indultam Kaposvárról. A terv a Nassfeldpass volt ami az Osztrák-Olasz határon van, de közben változtattam a terven az ítéletidő miatt. Egész úton szakadt az eső, gondoltam így jó kis túrám lesz. Kocsival felmentem Nassfeldpasshoz Ausztria felől, gondoltam majd a tetőről legurulok és úgy tekerek fel a kocsihoz.



De fenn is esett (na meg autóval is egész durva emelkedő volt és elsőre nem tűnt túl teljesíthetőnek), így inkább továbbjöttem és a Sella Carnizzát vettem célba. Egy kicsit kiesett, de gondoltam bemelegítésnek jó lesz mert nem olyan hosszú és nem is olyan meredek. Átlag 5%
A véletlen úgy hozta, hogy a navi a hegy túlsó oldaláról vitt át a kiindulóponthoz. Az az oldal nagyon kemény lehet, még kocsival is sok helyen vissza kellett kapcsolni 1-be egyrészt a meredek miatt másrészt a hajtűkanyarok miatt. Felértem és szépen kocsival legurultam az én indulópontomhoz. Akkora szerencsém volt, hogy az eső is elállt, lenn 12-13 fok volt. Így a kedvem is egyből jobb lett. Smile Az emelkedő nem volt vészes, bemelegítésnek pont tökéletes. A diagramok szerint 10% a max meredekség. Viszont már itt rá kellett jönnöm, hogy a bicaj 12-13%-nál nagyobb emelkedőre nem lesz alkalmas.



Rendben felértem, és itt jött a nap legbosszúsabb pillanata: a fényképező akkumulátorai lemerültek pedig fel voltak töltve. Természetesen a pótakksikat a kocsiban hagytam. Bravó Willyke! És még felfele mondogattam is magamban, hogy nem állok meg fényképezni, majd lefele többször megállok és a jobb részeknél lövök pár képet. Hát nem így lett. A tetőn azért telefonnal csináltam pár kötelező képet, majd öltözés és irány lefele.



Persze lejtmenetben az eső is elkezdett csöpögni, de szerencsére esni nem esett. Leértem, kocsiba ültem és elindultam Cortina D Ampezzo felé....

2011. 07.25.

Kocsiban alvás volt, mert este csak Pordenonéig jutottam el. Reggel 7:30-kor indultam Cortina d Ampezzoba. Amint a hegyek közé értem valami fantasztikus tájakon vitt az út. Havas hegycsúcsok, alagutak, kis tavak az út szélén, viaduktok, volt minden.



Cortinába érve kerestem egy kempinget, majd sátorállítás. Annyira nem volt egyszerű mutatvány, de 1 óra kemény küzdelem és a szomszéd olaszok segítségével sikerült a művelet. Smile Egy jól megérdemelt fürdő, majd autóval bementem a városkába pékséget keresni. Vissza kemping, kaja és egy kis szerelés mert az első kerekem leengedett. Belsőt gyorsan kicseréltem (ez csak 15 perc volt kerékfújással együtt). Átöltözés bicajos ruhába, cuccokat összekészít és start. Gondoltam egy kicsit bátrabb leszek és bevállalom a 2236m magas Passo di Giaut.



Az idő induláskor jó volt, Cortinában 18 fok és ugyan felhők voltak de nem esett. Már az elején a városból kiérve megmutatta a hegy, hogy ez bizony nem lesz gyerekjáték.



Először Pocol-ig kellett eljutnom, itt ágazott el az út a Giau fele. Eddig a forgalom is viszonylag nagy volt, autók-buszok-motorosok vegyesen. Szembe pedig old timer Citroenek jöttek, jól néztek ki és a hangjuk is fasza volt. Biztos valami találkozójuk volt a környéken. Az elágazástól volt pár száz méter lejtmenet, majd ismét emelkedett. Ahogy fáradtam egyre gyakrabban meg kellett állni, érződött hogy kevés az áttétel.



Az utolsó 2 km-en elkezdett esni az eső is, fenn a tetőn viszont pont elállt, így nyugodtan tudtam fotózni.



Felöltözés és lejtmenet, persze csak ésszel, mert nem volt túl meleg se lefele és a felső részen az eső miatt pont annyira volt nedves az út ami a legjobban csúszik. Még így óvatosba se volt túl hosszú idő a gurulás, legalábbis nem tűnt annak. Szerencsésen visszaértem a kempingbe, vettem egy jó 20 perces zuhanyt, majd kaja és alvás.

2011. 07. 26.

Reggel sátorbontás, majd indulás a Garda tó felé. Útközben megálltam egy bevásárlóközpontnál, vettem reggelit. Az idő végig jó volt, a Garda tónál pedig sütött a nap, sokan a parton napoztak. Torri del Benaco után pár km-el egy kempingben sátrat vertem, egy gyors zuhany, átöltözés majd irány a Telegrafo.



Már az elején elég meredek volt, az izomlázamra nem biztos, hogy ez volt a legjobb emelkedő. Az útvonalat se nagyon tudtam, de szerencsére útközben rengeteg bicajos volt és meg tudtam kérdezni az útelágazásoknál a helyes irányt.



A baj az volt, hogy már elég későn indultam a kempingből és nem akartam sötétedés után visszaérni. Gondoltam 19:00-ig felérek. Hát nem így lett....



19:05-re azt hittem felértem, megcsináltam a fotókat, beöltöztem a lejtmenethez és elindultam a kis lejtőn. Aztán a kis lejtő után újabb emelkedő jött. Még szerencse, hogy a másik, meredekebb oldalon terveztem a visszafele utat, így egy kört csinálva, mert ha csak visszafordultam volna és legurulok ugyanonnan ahonnan indultam akkor nem lett volna meg az emelkedő. És az emelkedő egyre csak meredekebb lett. Az utolsó 2km-en 150m szintemelkedés, volt ám szenvedés. Smile 8 órára értem a tetőre, és ez már tényleg a tető volt.



És kezdődhetett a durva lejtmenet. 1100m szint alig 10 km alatt. 3-szor is meg kellett állnom mert már zsibbadtak az ujjaim az erős fékezéstől. Szinte végig 10-18%-os lejtő volt. Egyik megállásnál gondoltam megnézem a felnik milyen melegek, meg is égettem az ujjamat mert teljesen felforrósodtak. Locsoltam is rájuk egy kis vizet. Nagy nehezen leértem, ezután már csak kb 10km sík szakasz várt rám a kempingig. Már sötétedett mire visszaértem, így a kaja is elmaradt, csak egy gyors zuhany fért bele aztán lefekvés.
Back to top Go down
View user profile http://www.challenge-big.eu/hun/user/3592
gyorgyigabor

avatar

Posts : 1117
Join date : 2007-09-26
Age : 41
Location : Budakalász, Hungary

PostSubject: Re: 2011. évi túrabeszámolók   Fri Aug 05, 2011 9:08 pm

Örülök, hogy már tőled is olvashatunk élménybeszámolókat :-) Tök jó. A telegráfóról tudtam, hogy brutális, de ezek szerint nem csak 1 oldala van :-) EZ volt a szerencséd. Egyébként, ami a meredeks-t illeti, a Stelvió nem nehezebb a Giau-nál, igaz hogy jóval hosszabb.

Még jobb élményeket legközelebb: most már belekóstolhattál, megjöhetett az étvágy :-) örülök neki
Back to top Go down
View user profile http://www.gyorgyigabor.hu
gabor kreicsi

avatar

Posts : 849
Join date : 2007-08-28
Location : Salgótarján-Göd (Hungary)

PostSubject: Re: 2011. évi túrabeszámolók   Mon Aug 08, 2011 3:47 pm

Gratulálok a teljesítésekhez mindkettőtöknek!
Sajnálom a bosszúságokat, de talán sikerült így is megtalálnotok a szépségeket.

A múlt héten volt részem egy igazi csapatmunkában. Nyolcan voltunk kint, három napra a Júliai-; Karni-Alpokban és nagyon-nagyon jól éreztük magunkat. A Salgótarjáni HKE túra szakosztálya egyre jobban összeforr. Nekünk erre a BIG egy nagyszerű JÁTÉK és egyben kihívás is.

Áldott hetet!
Back to top Go down
View user profile http://galcsik-it.hu/kreicsi/
gabor kreicsi

avatar

Posts : 849
Join date : 2007-08-28
Location : Salgótarján-Göd (Hungary)

PostSubject: Re: 2011. évi túrabeszámolók   Wed Aug 10, 2011 10:05 am

Giro d’ SHKE

Mivel a szakágunknak elmaradt az egyik idei rendezvénye „újratervezést” kellett lebonyolítanunk. A tagok szavazatai és az egyeztetések után egy rövid (három napos) olaszországi túrázás jött szóba. Az egyesület busza hamar megtelt és nyolc fővel (Ali, Csilla, Gyuri bá, Zsófi, Balázs, Gyuri, Somi és én) indultunk el az Alpok felé. A fiúk bringázást, a hölgyek pihenést céloztak meg.

Váltott vezetéssel hajtottunk el egészen Resiuttá-ig, ahová délután háromra sikerült kiérnünk. Ez a kis falu a Ferro-völgyében fekszik. Amolyan határ ez a völgy, hiszen itt van a Karni-Alpok és a Júlia-Alpok találkozási pontja. A bringák összeszerelése után nekiindultunk a Resia völgyének a Sella Carnizza (1086 m) felé. Ez az a hegy, ahová már márciusban is szerettünk volna feljönni (igaz, akkor Szlovénia felől), de az akkori lavinák ebben megakadályoztak bennünket.
http://farm6.static.flickr.com/5056/5538973529_bca255807a_o.jpg
Most annyira jól éreztem magam a melengető napsütésben, a hegyek ölelésében és annyira kipihent is voltam, hogy a többiek szóltak rám: talán az 50 km/h nem túl jó bemelegítésnek. Magamhoz térve visszavettem a számomra is szokásos tempót és vidáman kerekeztünk el Gniva-ig.
http://farm7.static.flickr.com/6079/6028336340_a5733c114e_o.jpg
Az igazi emelkedés ugyanis innen következik. Van olyan szakasza az emelkedőnek, hogy egy kilométeren át nem enyhül 15% alá. A táj azonban csodálatos és kárpótolja az embert a szenvedéseiért.
http://farm7.static.flickr.com/6184/6027799435_0b87838ff5_o.jpg
A forgalom is minimális volt, csak néha ment el egy-egy autó mellettünk, de azok is nagyon óvatosan kerülgettek bennünket. Útközben voltak nagyon szép szent képek és szobrok is,
http://farm7.static.flickr.com/6128/6021903150_e06bec9688_o.jpg
a csúcson pedig egy csodálatos Szent Antal kápolna várt bennünket.
A 14 km-re végül 802 méter volt a szintkülönbség azonban ennek a legnagyobb része az utolsó hat kilométerre esett.
http://farm7.static.flickr.com/6142/6021900264_5d6b1a76c9_o.jpg
A csúcsról még egy kicsit átgurultunk a keleti oldalra, hogy onnan is megtekintsük a körülöttünk lévő hegyeket és gyönyörködjünk Gnivizza falucskában.
http://farm7.static.flickr.com/6125/6027787489_ee41209091_o.jpg
Érdekes módon a lejtmenet a tárcsafékes bringának volt a legnehezebb. Annyira felforrósodott Gyuri bának, hogy meg kellett állnia, hűteni. Így szakaszosan értünk vissza a kocsihoz és a gyors visszapakolás után Paluzzá-ig autóztunk. Itt nagy hasznát vettem annak, hogy voltam pár olasz nyelvleckén az út előtt, mert bizony csak olaszul lehetett a háziakkal beszélgetni. Azonban nagyon kézségesek voltak. A bringákat be lehetett pakolni a pincébe és ránk bízták, hogy mikor szeretnénk reggelizni.

A második nap azt hiszem, hogy mindenkinek igazán emlékezetes lesz sokáig. Némi tanakodás után úgy döntöttünk, hogy a szállástól a Sella Valcaldát (958 m) másszuk meg és azon átjutva közelítjük meg Ovaro-t, a Monte Zoncolan (1750 m) híres szerpentinjét. Ez az útvonal így abszolút a 2011-es Giro-ra emlékeztetett, még irányban is. A Sella Valcalda átlagban 5,7 %-os meredeksége nagyon jó bemelegítést adott nekünk
http://farm7.static.flickr.com/6129/6028371260_bb73e0fe5e_o.jpg
és a rövid gurulás után már ott is álltunk a híres, hírhedt Zoncolan-nál. Eddig négy alkalommal szerepelt ez az óriás a Giro etapjában, legutóbb épen az idén. Megbeszéltük, hogy innen mindenki a saját tempójában megy és találkozunk fent a csúcson. Már ez első kilométer is nagyon nehéz volt, de amikor elhagytuk Liarris-t, az a meredekség és hossz, korábban elképzelhetetlennek tűnt. Pihentető részt hiába vártunk, csak a korábbi nagy bicajosok képei adhattak felfrissülést a megpróbáltatások között.
http://farm7.static.flickr.com/6070/6028386794_dc01f7cc1a_o.jpg
Az útvonalnak volt olyan része, hogy öt kilométeren át volt 15% feletti az emelkedés mértéke.
http://farm7.static.flickr.com/6082/6027833225_1d0c774045_o.jpg
A forgalom itt sem volt túl nagy és mindenki nagyon komolyan drukkolt nekünk. Még a gyalogosok is hajtottak bennünket. Egyébként megfigyelhető, hogy az olaszok nagyon szeretik és tisztelik a bringásokat. Ez az autósok és a gyalogosok részéről is megnyilvánult felénk.
Nagyon szép fenyvesben kanyargott felfelé az út és időnként nagyszerű kilátások is voltak a szemközti magaslatok felé.
http://farm7.static.flickr.com/6209/6027837653_19e009a7fb_o.jpg
Aztán egyszer csak egy párkányra kanyarodtunk ki, ahonnan már igazán közelről látszódtak a sípályák is.
http://farm7.static.flickr.com/6203/6028388322_d18f9a020a_o.jpg
Ekkor következett három alagút, ahol már a meredekség is kissé enyhült.
http://farm7.static.flickr.com/6078/6028390634_9ee6536d68_o.jpg
Ez a két dolog elég változatosságot adott ahhoz, hogy nekilóduljak és a csúcsra is vidáman érjek fel. Balázs meg is dicsérte a tempómat, hiszen csak pár perccel kaptam ki tőle.
http://farm7.static.flickr.com/6133/6021344095_0a70b0c943_o.jpg
Sorra értek a fel a „kollégák” és közben nem győztünk gyönyörködni a tájban.
http://farm7.static.flickr.com/6088/6027839319_e1abd3bb2b_o.jpg
Ez igazán lélegzetelállító magaslat volt.
http://farm7.static.flickr.com/6076/6027840915_cabcc270db_o.jpg
http://farm7.static.flickr.com/6127/6028392404_75a9814530_o.jpg

Mivel egy kört csináltunk, így a lejtmenetet Sutrio felé vettük. Az elején még kissé óvatosan kellett venni a kanyarokat a meredekség miatt, de utána már 60-70 km/h-val lehetett ereszkedni a faluig. Innen már csak negyed órára volt a szállásunk. Így a délelőtti ötvenes körünkre 1700 méter szint jutott.

Frissítés és némi pihenés következett a szállásunkon, ami mindenkinek igazán jól esett. Délután kettőkor indítottuk a második körünket, amelynek a logisztikája már kissé komplikáltabb volt. Még együtt indultunk el Paularo felé. A frissítés után nekem még egy kis alvás jól is esett volna, így rendkívül álmosan és fáradtan indultam el a csapattal.
http://farm7.static.flickr.com/6185/6027872249_888090477d_o.jpg
A Ligisullo-ba vezető szerpentin, helyenként 10%-os meredeksége azonban felébresztett.
http://farm7.static.flickr.com/6205/6028423856_6b98044143_o.jpg
A Forcella di Lius-ig (1072 m) tekertünk együtt, ahonnan Balázs (nem lévén MTB-je) a Passo del Cason di Lanza (1552 m) felé indult el, mi pedig a felettünk magasodó - fele részben köves úton megközelíthető - Monte Paularo (1949 m) csúcsát vettük célba. Ekkorra már kissé elborult és látszott, hogy a szemközti Monte Zoncolan már kapja is az első adag záporát.
http://farm7.static.flickr.com/6136/6021856618_a44214ccd9_o.jpg
Egy kis házikóban vizet vételeztünk és szakaszosan – egymást bevárva – haladtunk egyre feljebb. Castello di Valdaier már 1300 méteres magasságot jelentett, de tudtuk, hogy a neheze még innen fog következni. Közben a lefelé igyekvő, kedves, olasz túrázók a maradék vizüket is nekünk adták. Hamarosan aztán elfogyott az aszfalt és következett a köves út, azonban azon belül is elég technikás típus volt.
http://farm7.static.flickr.com/6144/6021857544_a598ed7a5c_o.jpg
Egyszer csak kiértünk az erdőből és elképedve láttuk magunk előtt a sziklát, ahová az út is felkanyargott. Mély lélegzetet vettünk és nekiláttunk a szerpentinezésnek. Útközben találkoztunk egy forrással is, ami nagyon jól jött, ugyanis a vizünk már megint elfogyott. Néha el-elkezdett cseperegni az eső, de nem volt számottevő mennyiségű.
http://farm7.static.flickr.com/6124/6021859584_f2de59abbc_o.jpg
A Monte Zoncolan azonban nagyon cudar időket élhetett át. Többször is láttuk lecsapni a fellegeket rá.
Aztán egyszer csak kiértünk arra a korlátos részre, amit már jóval lejjebbről is szemügyre vettünk.
http://farm7.static.flickr.com/6134/6021858362_9e2402dced_o.jpg
http://farm7.static.flickr.com/6201/6028460706_05dafa56ef_o.jpg
Lenyűgöző volt az innen feltárulkozó kaldera, a rezzenéstelen víztükrű tó és a mindent betöltő zöld szín.
http://farm7.static.flickr.com/6143/6021307349_41d5f3d92a_o.jpg
Az út hátralévő részét elnézve egy háztető tűnt csak fel, gondoltam ott a cél. Ali és Gyuri tekeregtem ekkor előttem és az egyenesbe érve azt láttam, hogy mennek tovább. Hová akarnak ezek még tekerni? – gondoltam magamban. Aztán odaérve láttam, hogy az utacska egy köves parkolóig visz, ott ér véget. A házikó ugyanis a korábbi - még I. világháborús - hadiúthoz épülhetett.
http://farm7.static.flickr.com/6134/6021308133_880df4aeb2_o.jpg
Innen már csak gyalogos ösvény vezet fel a Monte Paularo hegy csúcsára, 2043 méterre. Mi oda nem kívántunk felgyalogolni, hiszen a felhőhatár is éppen felettünk volt már ekkor és fenyegetett az eső közelsége is.
http://farm7.static.flickr.com/6130/6021861944_08b237738d_o.jpg

A lejtmenetet párokban csináltuk és így mindenki biztosan tudva a másik jelenlétéről, nyugodtan értük el a Lius-hágót. Az aszfalton itt már látszódott, hogy lehetett egy zápor utánunk is, de már csak épen annyira volt vizes az út, hogy össze sem csaptuk magunkat. A nagyon szépen sikerült nap gyümölcse az igazi, olasz pizza elfogyasztása volt, amit meg is érdemeltünk, hiszen mindenki háromezer méter szintemelkedés felett teljesített.

Az utolsó napra is szervezkedtünk a logisztikát illetően. Mivel Balázs Somi és én már rendelkeztünk a Plöckenpass (1360 m) megmászásával,
http://farm3.static.flickr.com/2133/2158827048_6168f9a807_o.jpg
így – amíg Ali, Gyuri bá és Gyuri azt mászták - mi az autóval átjöttünk azon és Kötschach-ban letéve azt, inkább a Gailberg Sattel-t (982 m) másztuk meg.
http://farm7.static.flickr.com/6182/6027919737_c8387e2bba_o.jpg
http://farm7.static.flickr.com/6201/6027920461_695331fe97_o.jpg
http://farm7.static.flickr.com/6198/6027929303_28823906db_o.jpg
Az éjszakai eső hatása még érződött (vizes út), de a nap már ki-kikacsingatott a felhők mögül, így mire találkozott a csapat a kocsinál, az már teljes erővel tűzött.

Rendkívül jól éreztük magunkat! Igazán nagyszerű volt ez a három nap és pont elég is arra, hogy az élményeket befogadjuk és el is raktározzuk. A szakágunk pedig szerintem egyre jobb. Erőben , kitartásban és összetartozásban is.
sunny bounce Laughing


Back to top Go down
View user profile http://galcsik-it.hu/kreicsi/
Willy

avatar

Posts : 65
Join date : 2011-05-30
Age : 35
Location : Budapest

PostSubject: Re: 2011. évi túrabeszámolók   Wed Aug 10, 2011 10:12 pm

gabor kreicsi wrote:
Giro d’ SHKE

Mivel a szakágunknak elmaradt az egyik idei rendezvénye „újratervezést” kellett lebonyolítanunk. A tagok szavazatai és az egyeztetések után egy rövid (három napos) olaszországi túrázás jött szóba. Az egyesület busza hamar megtelt és nyolc fővel (Ali, Csilla, Gyuri bá, Zsófi, Balázs, Gyuri, Somi és én) indultunk el az Alpok felé. A fiúk bringázást, a hölgyek pihenést céloztak meg.
...


Gratulálok, a csapatnak, nem semmi túra lehetett. A Sella Carnizza-t én a másik oldalról másztam de a meredekebben mentem fel kocsival és hát igen kemény emelkedő volt úgy is. Smile A Zoncolanról pedig mindenki tudja, hogy brutális.

Back to top Go down
View user profile http://www.challenge-big.eu/hun/user/3592
gabor kreicsi

avatar

Posts : 849
Join date : 2007-08-28
Location : Salgótarján-Göd (Hungary)

PostSubject: Re: 2011. évi túrabeszámolók   Thu Aug 11, 2011 8:21 am

Köszönjük!

Amikor itthon beléptem a topikba nagyon meglepődtem azon, hogy pár nappal ezelőtt végül Te is itt voltál a Sella Carnizzán. Ez a csúcs az olaszok után abszolút a magyarok meghódításairól szól és bizony jó előedzés volt a Monte Zoncolanra.

Nem szabad azonban szó nélkül elmenni a Monte Paularo mellett sem. Ilyenkor szoktam azt mondani, hogy erre a helyre nem mentem volna fel magamtól. Azonban nagyon megérte! A képek is önmagukért beszélnek. Ez egy csodahely és igen, szerintem van helyük a murvás emelkedőknek is a BIG listán, ha egyszer ennyire lenyűgözőek.
Back to top Go down
View user profile http://galcsik-it.hu/kreicsi/
gyorgyigabor

avatar

Posts : 1117
Join date : 2007-09-26
Age : 41
Location : Budakalász, Hungary

PostSubject: Re: 2011. évi túrabeszámolók   Thu Aug 11, 2011 5:25 pm

És Gábor hogy "ízlett" a Zoncolan ?
Idénre jó pár brutál emelkedőn jártál: Oscheniksee, Gletscherstrasse, Zoncolan.... ?
Hogy értékeled az összes eddigi emelkedőid közt ? :-)
Persze áttételfüggő is, hogy melyiken milyennel jártál....

Én mondjuk így ütős BIG-en nem jártam, illetve.... végülis a Halltal az volt: emlékezetes, jó nehéz és a végén jócskán más, mint a netes diagram. Csendes, szép völgy, kemény kaptatóval.

Küthaion már sokadszorra jártam, szépségileg egy átlagos emelkedő, de fölötte a nem BIG hegyi tó elérése az már ütős. Kár hogy alig tekernek fel oda. Elképesztő gyönyörű időben tekertem fel oda (az lett végülis korrektül az utolsó 2000-es aszfaltos) és egy érdekesség: van egy sötét alagút.... nem volt lámpa nálam, behajtottam, aztán mozgásérzékelés miatt gyulladtak a lámpák. Ilyennel eddig még nem találkoztam alagutaknál !!

Amit még akartam annak kapcsán, hogy tartogatnak emelkedők meglepetéseket (Paularo). Idén sok 2000-es kaptatóm hegyi legelőkre visz fel, ill térképen "légypiszok" turistaközpontokba. Hát, az egyik, Bettmeralp elképesztően gyönyörű volt, fent lepett meg, hogy milyen komoly turistaközpont épült ott. Csak ámultam, hogy semmit nem vártam tőle, és közben gyönyörű élmény, egyik legszebb emelkedőm lett. Fotók hamarosan.
Back to top Go down
View user profile http://www.gyorgyigabor.hu
gabor kreicsi

avatar

Posts : 849
Join date : 2007-08-28
Location : Salgótarján-Göd (Hungary)

PostSubject: Re: 2011. évi túrabeszámolók   Fri Aug 12, 2011 10:25 am

Kedves Gábor!

A kérdésre a válasz összetett, de az írásodra is próbálok reagálni.

Igen, idénre jó sok, nehéz emelkedő jutott. Amiket felsoroltál, azokhoz még hozzátenném a Matajurt, a Sella Carnizza-t és a Schrina-Hochrugg-ot is. Azok is nagyon meredekek voltak. Nem volt tervezve, hogy milyenek leszenk, így jött ki a lépés. Csak az osztrákok voltak a biztosak.

Én most úgy érzem, hogy messze a Zoncolan volt ezek közül a legszebb és legemlékezetesebb, de ebben sokat számított az időjárás, a társaság és az ehhez járult hangulat is. Áttétel különbség idén nem volt, mert ezekre a hegyekre, mindenhová az MTB-t vittem. Az országútival nem bírtam volna feltekerni.
Összességében pedig nem tudok precízen hasonlítani, de például az Oscheniksee nekem jóval nehezebbnek tűnt, mint a Zoncolan. Biztosan számított a hangulat is.
Egyébként pedig megfigyeltem magamon, hogy nagyon sokat számít nálam a kipihentség, az "elán", a hangulat. Ennek függvényében már egy közepes emelkedőn is szenvedhetek, de például egy Zillertaler Höhenstasse-n is nyomhatom rendesen a zuhogó esőben, úgy hogy még jól is érzem magam.

A Halltal nekem is nagyon tetszett.
Az jó, ha Te a Kühtai-t nem érzed ütősnek, mondjuk ez is viszonyítás kérdése. Én egyszer tekertem fel rá, de az eléggé nehéz volt.
Egyébként - Balázs mesélte - a Zoncolan alagútjai is mozgásérkelősek voltak, csak valamiért leszerelték őket.

Back to top Go down
View user profile http://galcsik-it.hu/kreicsi/
gyorgyigabor

avatar

Posts : 1117
Join date : 2007-09-26
Age : 41
Location : Budakalász, Hungary

PostSubject: Re: 2011. évi túrabeszámolók   Fri Aug 12, 2011 3:52 pm

Nekem is volt, amikor beletörődötten, morgás nélkül, akár még jó kedvvel is tekertem esőben..... a beszámolókból és képekből hamarosan kiderül. :-)

Úgy értem, hogy Küthai nem ütős, hogy természetileg, tájilag semmi különös. Nehézségileg mondjuk azért átlagosnál nehezebb, de nem egy Oscheniksee v Gletscherstrasse. Hisz van(nak) benne pihenőszakaszok és mindkét oldalról csak 1/2 - max 1 km hosszan 15-16%-os.

Halltalban az volt jó, hogy egy semmilyen, tájilag semmi különös, sőt átlag alatti kaptatóra készültem, amiben lesz brutál meredek rész, ezért volt kellemes meglepetés, hogy mennyire szép a természet ott és mennyire élvezhető. :-))
Back to top Go down
View user profile http://www.gyorgyigabor.hu
Geza

avatar

Posts : 49
Join date : 2009-07-13
Location : Budapest

PostSubject: Re: 2011. évi túrabeszámolók   Sun Aug 14, 2011 3:13 am

A héten, mivel az idő jónak mutakozott, és be is jött!, megcsináltam a régen tervezett svájci-osztrák.olasz határmenti túrakollekciómat. Most csak két nyers videót tettem fel, talán a hangulat felidézéséhez elég lesz. Két BIG-es helyet gyűjtöttem be. A Kaunertal gyönyörű, a Stelvió egy őrült bazári forgatag, semmi olyat nem találtam ami miatt szeretek a hegyek között túrázni, de hát ez is megvolt. A videók bocs, de nem BIG-es kiírású helyek, de fantasztikusak Túraleírásuk a youtubon.

http://www.youtube.com/watch?v=NR-nN1tzu70
http://www.youtube.com/watch?v=erRsIuL11H8
Back to top Go down
View user profile
cobranco

avatar

Posts : 120
Join date : 2010-12-09
Age : 51
Location : Miskolc /Hungary/

PostSubject: Re: 2011. évi túrabeszámolók   Sun Aug 21, 2011 11:20 pm

AZ idényre tervezett két Alpoktúrából egy letudva,végig napsütés,hágókon tiszta idő,eső semmi.

Másik túra idő hiányában jövöre áttolva.

Három BIG-el több: Timmelsjoch/2509/,Gampenpass/1512/,Penserjoch/2219/...meg még sok kisebb,természetesen málhával.

Még 2 BIG lett volna az idén a másik túrán,...mindegy, jelenleg 45.

...persze azért tegyük hozzá,hogy én nem vagyok csúcsvadász/mint itt a legtöbben/,ami útbaesik arra felmegyek.



film,képek,adatok,beszámoló...majd idővel,apránként.
Back to top Go down
View user profile http://cobranco.atw.hu/
gyorgyigabor

avatar

Posts : 1117
Join date : 2007-09-26
Age : 41
Location : Budakalász, Hungary

PostSubject: Re: 2011. évi túrabeszámolók   Mon Aug 22, 2011 2:07 am

Örülünk, hogy jó időd lett. Az augusztus nagyon szépnek tűnik.
És cobranco merre vezetett az útvonal, hány nap volt, stb ?

cobranco wrote:
AZ idényre tervezett két Alpoktúrából egy letudva,végig napsütés,hágókon tiszta idő,eső semmi.

Másik túra idő hiányában jövöre áttolva.

Három BIG-el több: Timmelsjoch/2509/,Gampenpass/1512/,Penserjoch/2219/...meg még sok kisebb,természetesen málhával.

Még 2 BIG lett volna az idén a másik túrán,...mindegy, jelenleg 45.

...persze azért tegyük hozzá,hogy én nem vagyok csúcsvadász/mint itt a legtöbben/,ami útbaesik arra felmegyek.



film,képek,adatok,beszámoló...majd idővel,apránként.
Back to top Go down
View user profile http://www.gyorgyigabor.hu
gyorgyigabor

avatar

Posts : 1117
Join date : 2007-09-26
Age : 41
Location : Budakalász, Hungary

PostSubject: Győrtől Pannonhalmán és a Bakonyon át Balatonalmádiig   Tue Aug 23, 2011 10:44 am

Fotók a vasárnapi túránkról: https://picasaweb.google.com/102702881307043062697/20110821GyortolABakonyonAtBalatonalmadiigSamirrel
A vasárnapunkról:

10 év 8 hónaposan 130 km felett egy nap alatt: Győrtől a Magas Bakonyon át Balatonalmádiig

Unokaöcsémmsel, a bő 10 év 8 hónapos Samirrel idénre is magától értetődött bringás terv volt, hogy felkeressünk közösen egy BIG listás emelkedőt. Eddigi 82km-es leghosszabb napja után már nagyon fájt rá a foga, hogy napon belül, több, mint 100km-t tekerjen, ezért a korábbi évek Dobogókő, Kékestető és Galyatető feljutások után, Pannonhalmát ajánlottam majd könnyed, ill. vegyes (de nem csak hegyes) terepen kilométergyűjtéssel kiegészítve: Magas Bakonyon át a Balatonig.
Augusztus 21-én tökéletes idő kínálkozott.
Korán keltünk, 6:27-kor már előttük találkoztunk. A HÉVen meglepve hallottuk, hogy csak Árpád hídig közlekedik, így nem opció, hanem kényszerűség lett, hogy eltekerjünk a Keleti pályaudvarra és onnan vonatozzunk. Jobb volt, mint a Déliig tekerni és még Kelenföldön át is szállni. Az Árpád hídról tetszett a város reggeli fények által megvilágított látványa. Klasszul, gond nélkül és gyorsan eljutottunk a Keletiig, így már 15-20 perccel a vonat indulása előtt el is foglaltuk helyünket. Kényelmesen, gyorsan eljutottunk Győrbe, útközben megreggeliztünk, hogy energiával telve kezdhessük meg a túrát.
Győrben hamar olyan főutat találtunk, ahol tiltott a bringázás, így azzal párhuzamos utcákon navigáltam Dél felé, sikeresen. Időveszteség nélkül, gyorsan kiértünk Győrből. Nem sokkal később már fel is tűnt első célunk, a meredek dombra épült pannonhalmi apátság. A főút nem volt élmény: sok autó járt, figyelni kellett és széles padka sem volt. Mielőtt lefordultunk volna Pannonhalmára, szerelni kellett: próbálgattam, de nem sikerült jól beállítanom Samir első váltóját, csak javítani tudtam. Talán a váltóban levő rugó nem volt elég erős ?
Pannonhalmára érve tetszett, ahogy a házak közt tekerve látszott, hogy az apátság felé keresztutca szép meredek lesz :-) Balra fordulás, majd visszaváltás: kezdődhet a meredek! Filmezés közepette gyorsan letudtuk a 10-12%-os kaptatót, bár Samir picit aggódott, hogy bírni fogja-e. Látva lassú lábfordulatait, noszogattam, hogy célszerű időnként nyeregből

kiállva hajtani, rövid ideig kipróbálva ő is rájött: úgy a testsúly is besegít :-) Az apátsággal szemben klassz kilátópontból tisztán láthattunk messzire: szélerőműveket, illetve a Gerecsét is. Egy fém körlapon nevesebb helyeket jelöltek, mi merre található. Samir is persze a legtávolabbiakra kapta fel a fejét, London és Párizs 1200 - 1300 km-re.
Egy emléktáblán IV. Béla király mondatait olvashattuk:....
Az árnyékban rövid, de jól eső pihenés közepette elfogyasztott pogácsák által biztosítottunk további energiát a következő órára - másfél órára, Csesznekig. A lejtőn Samir 49 km/ó-ig gyorsult, én filmezés miatt picivel lassabb voltam.
Forgalommentes kilométereken érkeztünk Ravazdra, ahol kulacsot tölteni és napkrémezni álltunk meg. Egy autója mellett álló család előtt elsuhanva Samir hallotta, amint a mama elismerően mondta: "-Ők azok, akiket Győrben is láttunk!"
A következő 7 km-t két kisebb fürdőtó mellett még főúton tettük meg, majd mellékútra tértünk le (sosem tekertem még erre): élveztük a szinte forgalommentes utakat, csendes falvakat: örömkerekezés volt az egyre közelebbi bakonyi erdőségek irányába. Útközben nagyon tetszett egy kis házikó előtti virágos kert gémeskút jellegű virágtartójával.

Bakonyszentlászló településtől utunk fordult picit, így minimális emelkedővel, többnyire kifejezetten kellemes, árnyékos úton érkeztünk a cseszneki leágazáshoz. A főút elkerülése, illetve a várra "vonatkozó" kíváncsiságunk miatt is Bakonyszentkirályra tértünk le, onnan érkeztünk Csesznekre. Samir nagyon emlegette a falut, hiszen nővére, Sarah itt volt osztálykiránduláson. A településen klassz, régies táblán olvashattunk történetéről, majd következett a várral szemben, majd az alatt vezető mind meredekebb kaptató: bizony

nehezebb volt, mint Pannonhalma: 10-13%-os, küzdelmes. Samir alaposan megdolgozott, alig várta már a végét, így örömmel konferáltam fel: ott már elsőbbségadást jelző táblát látok: becsatlakozás miatt szerintem vége a meredeknek. Így is lett.
A falu végén ideális, árnyékos, padon, vizet adó kúttal rendelkező parkolót találtunk: szebb, jobb helyen nem is ebédelhettünk volna. (kb. 300m magasan ?) Falatozás közben, a térképet is nézve ugrott be egy dolog, ami aggodalomra adott okot: a Bakonyon átkelve ha Hárskútról leérünk Márkóra, vajon akad-e mellékút, amin Veszprémbe juthatunk, vagy csak a kerekeseknek tiltott 8-as főút ?
Végül arra jutottam: ha nem lesz más, csak a tiltott út, 1 megállót vonatozunk.
Rövid lejtőt újabb kb. kilométer hosszú, többször 10-13%-os emelkedő követett: kezdtem úgy érezni: e két emelkedővel és a hátralevő könnyebbekkel is lehet, hogy a kevesebb szintemelkedés ellenére is végül e nap nehezebb túrának számít majd neki, mint 2010-ben a Kékestető - Galyatető páros. Le a kalappal előtte !
A becsatlakozás már 370-380 m magasan volt , így nem sokat emelkedett tovább az út: kisebb huplik múlva felértünk a fennsíkra és láttunk el Zirc / Dudar ??) felé.
Hullámos, gyenge lejtőzéssel értünk Zircre, ahol perceken belül tudtam elég energiaforrást (kókuszrudak, csoki) venni a Tescóban.
Cseszneken ettünk eleget, így 1-1 kókuszrúd után neki is vágtunk a Bakony erdeinek Pénzesgyőr felé. Két nem túl hosszú emelkedőt, csodás erdei lejtő követett, ahol Samir élvezhette a sebes gurulást: 55 km/ó-ig gyorsult, ha jól emlékszem. Pénzesgyőr előtt Délnek, ismét, számomra is felfedezetlen útra fordultunk. A térképek alapján már évekkel korábban vonzott ez az út; végre eljutottam ide is. Az első kilométerek bemelegítettek, a várt hosszú , ráadásul félkörívben Észak felé, a Bakony erdeire és a Kőris hegyre panorámás, napos emelkedő Lókút után kezdődött. Samir épp aggodalmát fejezte ki a csalókán meredekebbnek tűnő út láttán, mikor egy idős házaspár mellett elhajtva kedvesen mosolyogtak unokaöcsémre és dicsérték, hogy milyen erős.
Pedig nem is tudták, hogy Győrben kezdtük a napot és onnan is már 85-90 km-nél jártunk.
Az emelkedő egyébként eleinte 6-8%-os, fentebb 8-11%-os volt.

A panorámaút annyira megfogott, hogy több módon is filmeztem, fotóztam: menetközben, megállva, Samirre ráközelítve, illetve a videokamerát letéve, mindkettőnket megörökítve is. Én is odáig voltam a tájtól; nagyon tudom ajánlani bárkinek!
Samir még többször felajánlotta, hogy ő is megörökít, erre sort is kerítettünk a tetőn, majd jöhetett a lejtő.... ami sajnos picit foltozott, nem hibátlan minőségű. 17:20 tájban értünk le Márkó elé, ahonnan már jól látszottak a kb. 8km-re épült Veszprém tornyai, iroda- és panelházai.
Izgalommal vártam, hogy vajon a 8-as, kerékpárosoknak tiltott úton kívül akad-e más, amin Veszprémbe juthatunk, vagy vonatra kell-e szállnunk e 8 km miatt ? Márkóban a 8-as útra fordulva és a települést elhagyva sem volt tiltó tábla: volt ok az örömre: eddig tökéletes ez a nap..... aztán feltűnt a 2*2 sávos út kereszteződése, utunk pedig rávezetett; nem volt más opció. A faluban vasútállomás sem volt, így nem volt más lehetőségünk, mint"kibekkelni" kb. 3-4 km-t a körgyűrűig, ahonnan a városba már kisebb rendű út vezet. Elmondtam unokaöcsémnek a helyzetet, hogy tilosban kéne mennünk, nincs más lehetőség: vegyen nagy levegőt, hajtson elöl erősen, én "fedezem" hátulról: Samir, gondolj arra, hogy csak 6-7 perc! Az út enyhén lejtett, így 25-29 km/ó-val haladtunk fegyelmezetten és bár mondtam Samirnek, hogy fognak majd, végül egy autó sem dudált ránk. Nagy fellélegzés volt, amikor kb. 5 perc múlva lámpás kereszteződéssel letérhettünk Veszprém felé. Juhéj!!!
Veszprémben csak a viadukton álltunk meg körülnézni, majd egy-egy kókuszrudat bekapni a balatonalmádi leágazás után. Rövid emelkedővel az elkerülőút kereszteződésénél fel is értünk a pár km-s fennsíkra. Balatonalmádi felé, a kocsiút mellett kb. 5 méterre, füves területen klassz bringaút vezetett. Szentkirályszabadja előtt és a faluban kérdezősködnünk kellett picit, majd többnyire völgyben vezető bringaúton, majd a végén kocsiúton ereszkedtünk lankásan Balatonalmádi szélére. Kerékpárral tilos tábla következtében hamar bekényszerültünk a bicikliútnak nevezett gyalogútra, járdára - jól fogalmazta meg Samir.

A hajóállomásnál mentünk le a vízpartra, ahol örömmel, boldogan fotóztunk, filmeztem körbe. Míg picit filmeztem, egy kacsa mindent bemutatott, hogy érdekes legyen: vízbe bukott többször és szárnyait is kinyújtva picit átmozgatta magát :-) Nagyon élveztem a vízparti, nyáresti hangulatot. Jobb fények miatt kigurultunk a kikötő stégre is, ahová még odasütött a Nap: csodás volt: körbefordulva hol vitorlást, a kikötőben jachtot, mellette nádast láttunk, ÉNY felől pedig a naplemente elbűvölő fényei és az alatta csillogó aranyhíd :-)
Nem kívánhattunk volna szebbet ! Épp meglettem a vonatjegy vétellel, amikor kiderült: amire emlékeztem, annál 10 perccel hamarabb ment a vonat, rohanni értelmetlen lett volna, hisz 1 perc múlva indult is, így volt még egy óránk a következőig.
Vásároltam pár falatot vacsorára, majd szemben beálltunk a sorba fagyiért, amit a szomszéd étterem kellemes zenéje mellett, a hangulatos estés és a közeli, fél percenként változó színű szökőkút látványát élvezve fogyasztottunk el.


Hazaúton kellemes vonatban utaztunk (Bár megint túlzásba vitték a légkondit), egy volt csak a bökkenő: pályaépítési munkák miatt, kerülővel, Pusztaszabolcson át értünk a Déli pályaudvarra (23 órára), így főleg az eleinte lassú forgalom és locsolóautók miatt a végén nagyon robognunk kellett már, hogy elérjük a HÉV-et. Mikor a Margit hídnál belefutottunk, hogy építkezés miatt nem tudtunk áthajtani a bringaúton az aluljárón, na akkor lett elegem és a főútra 100m erejéig is felhajtottunk (szinte nem volt forgalom már), hogy gyorsabbak legyünk; ekkor nem érdekelt, hogy szabálytalan. Ha már teljesen ellehetetlenítik a kerékpáros közlekedést……
Árpád híd felé hajtva nagyon néztem már az órám, minden perc számított. Rossz emlékezetemnek, avagy apró tévedés következtében végül a rakparton kötöttünk ki, ahonnan csak min ˝ + ˝ km plusszal lehetett volna visszajönni a HÉV állomásra, miközben az út túloldalán láttuk, hogy az óra így is 1 perccel többet mutatott, mint a HÉV indulási ideje; pedig még ott állt. Mitévők legyünk ? gyors döntés, majd cselekvés: átmenve az út túloldalára, Samir felugrott a HÉV megálló kb méteres betonkorlátjára, én meg felemeltem a bringákat és már szállhattunk is fel. Közben persze egy „nagyokos” autós hölgy beszólt, hogy hogy képzelem ezt gyerekkel (milyen példát mutatok). Persze fogalma sem volt, hogy ha nem érjük el, akkor sötétben tekerhetünk még fél órát. Kívülről persze könnyebb dumálni, avagy: pályán kívülről, vagy a TV képernyő elől mindig jobban tudják, mit kéne tennie az edzőnek.
Éppen a bringákat tettem fel a HÉV-re, amikor bemondták: a szerelvény (az utolsó e nap) 1 perc múlva indul.
Hazafelé picit filozofálgattam: ha akár Margit hídnál körbemegyünk arra, amerre kellett volna és nem megyünk 100 métert a főúton, vagy a HÉV-nél nem játsszuk meg ezt a nem szerencsés, de kényszerű mutatványt, még több, mint fél órát hajthattunk volna sötétben.
3 perccel éjfél előtt értünk haza hátunk mögött egy Balatonalmádiig tökéletes és csodaszép nappal: még én is emlékezni fogok rá: nagy élmény volt!

Utószó: a vonaton már beszélgettünk a következő nagyszabású túráról: 2012-ben vagy Misinával kezdtünk és onnan tekerünk fel a Balatonhoz egy szép nyári napon, vagy akár még közeli osztrák BIG listás hegy sem kizárt: Samir a Rohrer sattelre már biztosan fel tud jönni és szerintem a Hohe wandhoz is.

Reggeltől estig Samir 130,1km-t tekert, a szintemelkedés 1150 méter volt.


Last edited by gyorgyigabor on Wed Aug 24, 2011 11:29 am; edited 1 time in total
Back to top Go down
View user profile http://www.gyorgyigabor.hu
Sponsored content




PostSubject: Re: 2011. évi túrabeszámolók   

Back to top Go down
 
2011. évi túrabeszámolók
View previous topic View next topic Back to top 
Page 3 of 7Go to page : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next
 Similar topics
-
» Vanfest 2011 - Sept 9, 10, 11 - Great Malvern
» Genetrix 2011
» Daytona WinterJam 2011
» Sunday 2 January 2011
» Viva Las Vegas. April 21~24 2011

Permissions in this forum:You cannot reply to topics in this forum
Challenge B.I.G - Forum :: In your language / Dans votre langue :: magyar-
Jump to: